English Language and Methodology 2

English report: here

Képzés helye: Margate, Anglia

Képző intézmény: English in Margate

Képzés ideje: 2017. július 16-29.

Képzés leírása: A program részletesebb megismeréséért kattints ide.

Szakmai beszámoló:

Az Oxford Oktatási Központ által benyújtott Erasmus+ pályázat keretein belül két hetet töltöttem el az Egyesült Királyságban, Margate városában, az English in Margate nevű intézményben.

Az angliai fogadóintézmény külön hangsúlyt fektet arra, hogy a felnőttképzési kurzusain 18 éven felüli diákok vegyenek részt, akiknek a többsége már dolgozik, vagy utolsó éves egyetemistaként már rendelkezik munkatapasztalattal, mivel az ő igényeik a nyelvhasználattal kapcsolatban nagyon eltérnek a középiskolásokétól, és máshogyan is tanulják a nyelvet.  A nyelvi csoportok nemzetiségi összetétele rendkívül sokszínű, a délelőtti csoportban tíz országból érkeztek a résztvevők.

Mivel az iskolában rajtunk, magyar angoltanárokon kívül cseh és lengyel tanárok is tanultak velünk egy időben, így összehasonlíthattuk az egyes országok oktatási rendszereit, és megoszthattuk az angol nyelv oktatásával kapcsolatos tapasztalatainkat. Kiváló alkalom nyílt továbbá olyan kapcsolatok építésére, amelyek remélhetőleg a jövőben is megmaradnak.

A délelőtti órákon általános nyelvi órákon vettünk részt, majd délután módszertani órákon bővíthettük ismereteinket. A délelőtti órák középpontjában a résztvevők igényeinek megfelelően a szókincsbővítés (különös tekintettel a phrasal verbekre, az idiómákra, a mindennapokban használt, viszont a tankönyvekben ritkán előforduló szavakra és kifejezésekre) és a beszédkészség fejlesztése állt.

A számomra legemlékezetesebb feladat az volt, amikor mindenkinek ki kellett választani egy tetszőleges TED előadást, és kb. 5 percben össze kellett foglalnia a lényegét a többiek számára. Ezt megelőzően végigvettük, hogy melyek egy sikeres prezentáció kritériumai illetve hogy milyen szófordulatok lehetnek hasznosak előadás közben. Úgy gondolom, hogy ezt a fajta feladatot nagyon jól fel lehet majd használni a felnőttek tanítása során, mivel teljes mértékben megfelel a tartalom alapú nyelvoktatás kritériumainak: az előadó olyan témát választhat, ami őt érdekli, továbbá a feladat mind a négy alapvető készséget megfelelően fejleszti: felkészülés közben fejlődik a diákok hallás utáni értése és olvasott szöveg értési készség (hiszen az előadásokhoz felirat is van), előadás közben illetve a kérdésekre adott válaszoknál a diákok beszédkészsége, az íráskészség pedig vagy úgy fejleszthető, hogy megkérjük őket, hogy kommenteljenek a videók alatt, vagy írjanak blogot azokról a videókról, amelyeket megtekintettek. Egy-egy TED előadást továbbá a tanórákon is meg tudunk nézni, hiszen általában 5-20 perces anyagokról van szó, és többek között remek viták kiinduló alapjai lehetnek.

Nagyon hasznos volt továbbá számomra, hogy üzleti angolt is tanultunk, mert úgy érzem, hogy ebben voltak korábban hiányosságaim, továbbá megismerkedhettünk a BULATS nevezetű Cambridge English vizsga követelményeivel, amelyet a nemzetközi vállalatok használnak a hozzájuk jelentkezők nyelvi szintjének felméréséhez. Ezt bátran tudom majd ajánlani az érdeklődő felnőtteknek.

A délutáni órákon szintén a szókincsfejlesztés (főleg a kollokációk, idiómák, közmondások, hétköznapi kifejezések) illetve a beszédkészség fejlesztése került előtérbe, de természetesen sokat foglalkoztunk az angol nyelv tanításának módszertanával is. Általában először mindenkinek meg kellett oldania egy adott feladatot (párban vagy kis csoportban), majd megbeszéltük, hogy ezt a fajta feladatot hogyan tudnánk adaptálni a saját tanulócsoportjaink számára. Sokat gyakoroltuk azt is, hogy hogyan tudnánk diákjaink számára elmagyarázni egy nyelvi jelenséget vagy, hogy a hasonló jelentésű szavak közül mikor melyiket használjuk. Hasznos ötleteket kaptunk az internetes tartalmak, különös tekintettel a rövid videók felhasználásra a tanórákon, és a tanárunk nem győzte hangsúlyozni, hogy milyen fontos a nyelv tanítása mellett az is, hogy a diákokat az adott ország kultúrájával is megismertessük. Bár eddig is sokat használtam az internetet a tanórákon, sok új ötletet kaptam a még hatékonyabb felhasználásához.

A leghasznosabbnak azt tartottam, hogy lépésről-lépésre végigvettük, hogy hogyan lehet hatékonyan levezényelni egy vitát úgy egy tanulócsoportban, hogy mindenki hozzá tudjon szólni, és úgy érezze, hogy hasznosan töltötte a tanórát. A vita azért is nagyon jó nyelvgyakorlási lehetőség, mert – ha hagyunk elég időt előtte felkészülni, jegyzeteket készíteni – akkor sikeresen fejlesztheti mind a négy alapkészséget, továbbá az itt megszerzett készségeket (kritikai gondolkodás, érvelés, magabiztos kiállás) a felnőtt tanulók minden nap használhatják a munkahelyükön. Most úgy gondolom, hogy a sikeres vita alapja az, hogy gondosan lefektessük előtte a szabályokat, és a tanár csupán a végén értékelje a jegyzetei alapján a hallottakat.

A kurzus során a tanórák mellett lengyel kollégáinkkal együtt meglátogathattunk a Holy Trinity nevű helyi iskolát, ahol nem csak órákon vehettünk részt, hanem lehetőségünk volt beszélgetni az ott tanító tanárokkal, a tanítást segítő alkalmazottakkal is. Nagyon érdekes volt látni, hogy számukra mennyire természetes dolog a másság, értve ezalatt nem csak a nyelvi különbségeket, hanem az esetleges tanulást megnehezítő tényezőket is. Minden órán legalább egy tanárasszisztens segítette a diákok munkáját, azonkívül pedig a tanulásban akadályozott tanulók számára (pl. autizmus spektrumzavarban szenvedők, ADHD-sok) még külön személyes segítők is rendelkezésre álltak. A tanulók kb. 20 %-nak nem az angol az anyanyelve, így az iskola egy külön asszisztenst alkalmaz, aki segíti nem csak a tanulók, hanem a szüleik beilleszkedését is. Meglepődtünk azon is, hogy a diákok az óra nagy részén csoportbontásban dolgoztak, megfigyelhető volt, hogy náluk sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az önálló munkára már kisgyerekkortól, mint Magyarországon. Az iskolák eszközellátottsága sokkal jobb, mint nálunk, ráadásul a diákok a tanszereket és a tankönyveket ingyen kapják – a pedagógusok is sokkal több segítséget kapnak mind a tanításhoz, mind a gyerekek neveléséhez, amellett, hogy sokkal több, tanulást segítő eszköz is rendelkezésükre áll, mint nálunk.

Kulturális ismereteim is bővültek: mivel egy népes angol családnál voltunk elszállásolva, így bepillantást nyerhettünk a mindennapi életükbe, szokásaikba, beszélgetéseink során nagyon sok érdekes dolgot tudtunk meg a britekről. Továbbá az iskola többször szervezett egész napos vagy félnapos kirándulásokat a közeli városokba (Canterbury, Broadstairs, Dover stb.) illetve próbált minket az angol életstílussal is megismertetni (pl. bemutatni a még mindig virágzó pub kultúrát).

Mivel eddig csak diákcsoportok kísérőtanáraként jártam Angliában, így összességében nagyon hasznosnak találtam a kint eltöltött két hetet, úgy gondolom, hogy sokkal motiváltabban, módszertanilag felkészültebben vágok majd ismét bele a tanításba.

És néhány kép 🙂 :

"

"