Deutsch für Lehrer

Képzés helye: Hamburg, Németország

Képző intézmény: DID Deutsch Institut

Képzés ideje: 2016. augusztus 15-26.

Képzés leírása: A program részletesebb megismeréséért kattints ide.

Szakmai beszámoló:

A did deutsch- institut továbbképzésén vettem részt 2016. 08. 15-26-ig. A szervezet a tanár- továbbképzést az alábbi elvek mentén és a „Lebenslanges Lernen= Élethosszig tartó tanulás” mottójával hirdeti:

A Profiknak (azaz a tanároknak) is tovább kell képezniük magukat. Ezt célozzák az alábbi kérdések is:

  • Milyen új tankönyvek/ segédanyagok vannak?
  • Melyek az új oktatási módszerek?
  • Milyen a mai modern nyelvoktatás?

A tréningen a tanároknak lehetőségük van:

  • tanulóként
  • megfigyelőként
  • kritikusként

részt venni, tehát belehelyezkedhetnek a diák és a hospitáló tanár szerepébe is.

Ez igen sokrétű, én azonban beszámolómban a továbbképzés egyik szegmensét szeretném nagyító alá venni.

Ugyanígy sokrétű a csoportok összetétele. A világ minden tájáról lehetőség van jelentkezni. A diákok szintfelmérő után kerülnek be a csoportokba, ahol délelőtt tanulnak, délután pedig fakultatív programon vehetnek részt. Mivel a csoporttársakkal, a tanárokkal és a városban, ügyintézés során is a német a kommunikáció nyelve, elmondhatjuk, hogy valóban aktívan használják.

Minden csoportnak két tanára van, akik más szemlélettel, feladattípusokkal dolgoznak.

Beszámolómban a „rossz feladatok” kérdését szeretném nagyító alá venni, amelyeket más- más csoportok más- más feladatain keresztül írok le.

Természetesen „rossz” feladatok nincsenek, csak rosszul kivitelezett feladatok, amelyek a diákok felkészültségének, vagy igényeinek nem felelnek meg.

Az alábbiakban arra keresem a választ, hogyan lehet ezeket a feladatokat úgy átváltoztatni, hogy jobban szolgálják a tanulást.

Hogyan csináljunk a „rossz” feladatokból „jó” feladatokat?

Az első csoport résztvevői A1/ A2 szintű 2 hallgató. A hallgatók szeretnék a kommunikáció és az írásbeli készség javítását. A tanár egy képregényt hozott (Vater und Sohn: Der verlorene Sohn- Az elveszett fiú). Az óra megvalósítása a következőképpen zajlik: a tanár kérdéseket intéz a hallgatókhoz, meséljék el saját szavaikkal, mit látnak a képeken, a tanár kérdez (Mit csinál az apa? Hová esik a kalap? Milyen az apa? Mit érez a fiú?)

Ami „rosszá” teszi a feladatot:

Nincs meg az előzetes ismeretek felidézése, például szókincsismétlés. A feladat megoldása közben jönnek elő ismeretlen szavak, amelyek a történet elmeséléséhez kellenek. A tanár az ismeretlen szavakat más német szavakkal magyarázza meg, ami azért probléma, mert ezen a szinten a tanulók szókincse még korlátozott.

Ami „jóvá” teszi a feladatot:

Az elején felidézik a történethez kapcsolódó már tanult szavakat (például a családtagokat, berendezési tárgyakat). A tanár hozhat egy listát az esetleges ismeretlen szavakról. Lehet egy képes szótár vagy szókártyák is. Mivel a diákok különböző nemzetiségűek, nem biztos, hogy van közös kommunikációs nyelv, az ismeretlen szavakat „activity”- vel lehet magyarázni (mutogatás, rajz), amely nemzetközi, könnyen érthető.

És néhány kép 🙂 :