Becoming a Teacher Trainer

Képzés helye: Cambridge, Anglia

Képző intézmény: Bell Teacher Campus

Képzés ideje: 2016. augusztus 1.-12.

Képzés leírása: A program részletesebb megismeréséért kattints ide.

Szakmai beszámoló:

A tanfolyam összességében messzemenőkig megfelelt a Bell iskola honlapján szereplő kurzusismertetőt figyelembe véve.

A tréner, Tim Hazell több évtizedes tanár- és trénerképző tapasztalattal rendelkezik, órái rendkívül izgalmasak, motiválóak voltak.

A csoport résztvevői vegyes nemzetiségűek voltak, érkeztek tanárok Uruguayból, Szaúd Arábiából, Szudánból, Lengyelországból, Ománból, Németországból és Magyarországról. Többségük maga is gyakorló tanár tréner volt, kisebbségben voltak azok a kollégák, akik még nem dolgoztak mentorként vagy trénerként, nem vezettek műhelymunkát.

A Bell Tanárképző Központ helyszínéül szolgáló Homerton College a város központjától nem messze helyezkedik el, termei a legmodernebb technikákkal, az interaktív táblák legújabb verzióival vannak felszerelve, ezzel nagyban elősegítve az interdiszciplináris, valamint a kornak megfelelő tanulási lehetőségeket.

Az iskola a tanfolyam tananyagán kívül számos lehetőséget kínált a résztvevőknek mind szakmai mind interkulturális kapcsolatok fejlesztésére és ápolására. A tanfolyam törzsanyaga a délelőtt során került átadásra, délutánonként szabadon választható műhelymunkák várták a résztvevőket, mint például ’Writing, the forgotten skill’, ’Introduction to CLIL’,’ Using Cuisenaire rods’,  ’Introduction to material writing’, ’Contemporary English’.  A kéthetes tanulmányút során minden résztvevő négy workshop-on vehetett részt. A Cambridge-ben eltöltött két hét során mindegyik héten sor került egy ’Cultural Talk-ra’, azaz egy kulturális előadásra, melyek témája többek között a Brexit, Doing the DELTA, Dos and Don’ts in British Culture volt.

A műhelymunkákon és a kulturális előadásokon kívül minden héten volt egy plenáris ülés, melyet minden alkalommal az angoltanítás egyik ismert és elismert szakértője, például Jim Scrivener, vagy Silvana Richardson tartott. Silvana Richardson előadását többek között azért is érdemes kiemelni, mert elsősorban a nem anyanyelvi nyelvtanárokat célozta meg, felhívva a figyelmet arra a rengeteg előnyre, amely a nem angol anyanyelvű tanárok birtokában van, például szókincs tanításánál egyes szavak fordítása. Előadásában Silvana azt is hangsúlyozta, hogy a nem angol anyanyelvű nyelvtanárok éppen olyan értékesek, mint angol anyanyelvű társaik.  Jim Scrivener workshopja, a ’Cuisenaire rudak alkalmazása a nyelvtanításban’ címmel sokak számára nyitott meg új perspektívát. A különböző színű és méretű rudak jól alkalmazhatóak többek között kezdő szintű csoportokban, mivel alkalmasak különböző nyelvtani egységek, például összehasonlító vagy felsőfokú melléknevek, vagy szókincs (pl. színek) prezentálására, gyakoroltatására, valamint beszédkészség  és képzelet fejlesztésére, pl. a rudak felhasználásával a diákok megalkotnak és elmesélnek egy történetet. A Cuisenaire rudak alkalmazása a tanításban így különösen hasznos vizuális tanulók számára.

A kéthetes mentor és trénerképző tanfolyam aktív és leendő mentorokat célzott meg, elméleti és gyakorlati képzést nyújtva, mely különböző háttérrel rendelkező tanároknak egyaránt hasznosnak bizonyult.  A tanfolyam három fő témája az óralátogatást, az óra kiértékelését és műhelymunkák megtervezését és levezetését dolgozta fel, mind elméleti mind gyakorlati szempontból. A résztvevők betekintést nyertek az óralátogatás típusaiba, céljaiba, valamint alaposan tanulmányozták, hogy az órát mely szakmai szempontok alapján javasolt értékelni. A tanfolyam alaposan kitért arra is, hogy milyen módon (pl. írásbeli, szóbeli, vagy mindkettő)  és mely aspektusok említésével a legcélravezetőbb visszajelzést adni a tanárnak  az óráról, hogy az valóban a tanár fejlődését szolgálja mind szakmai mind személyes szempontból. A tanfolyam a következő ’feedback ’technikákat, javasolta: kérdezés, összefoglalás, az óra csupán egy aspektusának, egyes részeinek, vagy éppen a céljának az elemzése. Ide tartozik továbbá az is, hogy a tanár tesz fel kérdést az óralátogatónak, és óra előtt megkéri, hogy a tanár mely erősségeit vagy gyengeségeit figyelje meg az óralátogatás folyamán. A legfontosabb, első lépés azonban az, hogy a mentor megkéri a tanárt óra után a visszajelzéskor, hogy ő összegezze az óra erősségeit és gyengeségeit, ezáltal lehetőséget biztosítva az önreflexióra. A tanfolyam felhívta a mentorok figyelmét a professzionális ’feedback’ legfontosabb tulajdonságára, a STORM outcome-ra, mely szerint a feedback akkor igazán hatékony, ha Specific, azaz konkrét,(pl. ’Több diák nem figyelt’ helyett ’Ketten a telefonjukkal játszottak’.)  Time-bound, azaz az idő konkrétan jelenik meg benne, pl ’Nem adtál visszajelzést a feladat után’ helyett ’Nem adtál feedback-et a második feladat után’.  Objective, azaz objektív, pl. ’Hangulatos az osztályterem’ helyett ’Szép, a kulturális és nyelvi tájékozódást segítő képek vannak a falon, amik hangulatossá teszik az osztálytermet.’   Relevant, azaz releváns pl, ’Sok lyuk van a falon.’ helyett bármi, ami az órával kapcsolatos, pl. Nem tudtam elolvasni a táblát a hátsó padból.’ Végül Measurable, azaz mérhető legyen, pl. ’Andrea sokat beszélt, Gergő keveset’ helyett Andrea 15-ször szólalt meg, Gergő csak egyszer.  A visszajelzés akkor igazán hatékony, ha a tanár hazavisz belőle valamit. A tanfolyamon szó esett 6 intervenciós technikáról, amiket a mentor saját belátása szerint alkalmaz a feedback során. Ezek a következők: prescriptive, amikor a mentor kijelöl egy konkrét elvégzendő feladatot, ami a mentorált szakmai fejlődését szolgálja.  Informative – itt a mentor tájékoztatja  a mentoráltat arról, hogy hol talál szakmai anyagot, ami további fejlődést biztosít neki.  Challenging, vagy  confronting  –  a mentor  szembesíti a tanárt az óra egy vagy több gyenge pontjával. Cathartic- a mentor a mentoráltat  érzelmileg támogatja , catalytic –olyan technika, ahol a mentor megfelelő kérdésekkel vezeti rá a mentoráltat a saját ’hibáira’ a további fejlesztendő területekre. A tanfolyamon a mentori készségek fejlesztése során a csoport számára a catalytic technika gyakorlása jelentette a legnagyobb kihívást. Végül a supportive, azaz támogató technika került szóba. A tanfolyam nem hagyott megválaszolatlan kérdéseket. A résztvevők többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan kommunikálják a ’rossz hírt’ a mentoráltakkal. Nagyszerű szerepjátékot láthattunk a trénerektől, aminek az a konzekvenciája, hogy a rossz hírt is el kell és el lehet mondani: őszintén, és nem a forró kását kerülgetve, valamint kedvesen, és nem pedig megsemmisítő győzelmet aratva a másik felett. 

A tanfolyam számomra különös értéke az volt, hogy az utolsó órán a résztvevőknek ki kellett dolgozniuk egy részletes szakmai akciótervet a közeljövőre vonatkozólag, aminek egy részét jómagam már meg is valósítottam.

Az iskola oktatásvezetőjével egy megbeszélés keretében kiválasztottuk a tanfolyamon tanult azon elemeket, amelyeket érdemes átültetnünk. Ezek közé tartozik például az óralátogatás szempontjai. Ezeket a szempontokat egy workshop keretében a tanárokkal is megbeszéljük, így  lehetőségük van alaposan felkészülni, és hatékony, magas színvonalú órákat tartani. Ezen felül javaslom az iskolának, hogy vezessen be többféle óralátogatás típust. Ez a diákok felé is jó visszajelzés lehet, hiszen a gyakori szakmai vezetői jelenlét meggyőzi őket arról, hogy az iskolának is fontos az ő tanulmányi előmenetelük. Az óralátogatásokban és az azt követő megbeszéléseken a vezetőtanár mellett magam is részt veszek.

És néhány kép 🙂 :